Tegnap elérkezett a várva várt nagy nap és megnyitotta kapuit (szobáit) a gyönyörű Szent Gellért Vendégfogadó.
A megnyitó ünnepség nagyon kedves volt, volt ott zene, rövid ünnepi beszédek, majd miután a plébános megáldotta a házat a meghívottak körbejárhatták azt. Fantasztikus hangulata van a szobáknak, a régi felújított bútorok és a modern berendezési tárgyak nagyon jól megférnek egymás mellett. Minden apró részlet a helyén van. Biztos vagyok benne, hogy sok visszatérő vendéget vonzanak majd.
A megnyitóra sütöttem egy kekszet, levendulásat természetesen, hiszen olyan régen nem volt már levendulás recept. A tésztájában marcipán és citrom is van. A díszítése pedig fehércsoki és levendulavirág.
Muszáj a részletekről is szót ejteni, hiszen azokban rejlik sokszor a titok...A tulajdonos a beszédében arról mesélt, hogy az építkezés alatt begyűjtöttek sok-sok citromot, de nem haraptak bele, hanem a levét összegyűjtötték és a végén adtak hozzá cukrot, citromot, mentát és levendulát, így lett belőle egy finom limonádé. Jót mosolyogtam rajta, hiszen szinte ezek a hozzávalók köszönnek vissza a kekszből, amit erre az alkalomra készítettem. És még egy: mondhatnám, hogy nem véletlenül, pedig de, a keksz mintázata megegyezik a vendégfogadó szőnyegjének mintájával. Vagy nincsenek is véletlenek?
Azt hiszem nem árulok el titkot, közös terveink is vannak, amivel hamarosan jelentkezünk...
Hozzávalók:
- 35 dkg finomliszt
- 10 dkg marcipán
- 1 mk. só
- 1 mk. sütőpor
- 5 dkg levendulás porcukor
- 1 citrom reszelt héja
- 20 dkg hideg vaj
- 1 tojás sárgája
- 10 dkg fehér csokoládé
- 2 ek. levendulavirág
Levendulás porcukrot nagyon egyszerű készíteni. Egy serpenyőbe szórunk porcukrot, hozzáadjuk a levendulavirágot és lassú tűzön melegíteni kezdjük. Csak épp annyi ideig, amíg megérezzük a levendula illatát és a cukor nem kezd olvadni. Elzárjuk a lángot és kihűtjük. Ezután átszitáljuk, a virágot félretesszük, a cukrot pedig a kekszhez felhasználjuk.
Késes aprítóba mérjük a lisztet, a sót, a cukrot, a sütőport és a citrom reszelt héját és összeforgatjuk. Ezután hozzáadjuk az apró kockára vágott marcipánt, azzal is összeforgatjuk, majd a szintén apró kockára vágott hideg vajat. Morzsásra keverjük. Ekkor beletesszük a tojás sárgáját és gyors mozdulatokkal összeállítjuk a tésztát. Fóliába csomagoljuk és legalább 1-2 órára hűtőbe tesszük, de akár 2-3 napig is ott maradhat.
A tojás sárgája helyett használhatunk 1-2 evőkanál hideg tejszínt vagy hideg vizet is, de akár a citrom levéből is facsarhatunk keveset a tésztába.
Belisztezünk egy gyúródeszkát, és a tésztát 2-3 mm vastagságúra nyújtjuk. Finoman végig simítjuk a felületét liszttel és a mintázó nyújtófát határozottan végig görgetjük rajta. Ezután kiszúrjuk a kekszeket és sütőpapíros tepsire fektetjük őket.
200 fokra előmelegített sütőben 8-10 perc alatt halvány sárgára sütjük. Az első tepsinek kell a 10 perc, a másodiknak már elég a 8 is.
A kekszeket kihűtjük, csak azután díszítjük.
Egy kis lábasba 2 ujjnyi magasan vizet melegítünk, ráteszünk egy másik edényt. Amikor felforr a víz, elzárjuk alatt a lángot, az edénybe pedig beletesszük az apró kockára vágott fehércsokoládét. Állandó kevergetés mellett felolvasztjuk.
A kekszekre kenük a csokoládéból, vagy megcsorgatjuk őket vele egy evőkanál segítségével. A félretett levendulavirágot a csokoládéra hintjük.
Néhány kekszre, amit az itthoni próbasütésre készítettem, levendula helyett robbanócukorkát szórtam a gyermekeim kedvéért.
